100 rajz

szoftver, 100 db 70 x 100 cm-es tintasugaras digitális nyomat
1999, Budapest

A 100 rajz egy száz lapból álló sorozat. A százas számnak nincs túlságosan nagy jelentősége, a lapok száma éppúgy lehetne ötven, százötven, vagy ezer. Az egyes lapoknak nincs sorrendje, az egész sorozatnak nincs belső ritmusa. Az egyes lapoknak sincs kompozíciója. A lapok minden négyzetcentimétere egyforma súllyal esik latba (vagy egyformán nem számít.) Minden egyes lap egy matematikailag végtelen struktúra, illetve (szükségszerűen) annak egy darabja. Sem az egyes lapok, sem a teljes sorozat (ha teljességről egyáltalán beszélni lehet), nem tekinthető lezárt, teljes egésznek. A sorozat nem válogatás egy nagyobb egészből, az egyes lapok nem kiemelések. (Száz lap aligha volna jó válogatásnak tekinthető. Száz lap túl sok, hogy bármit is reprezentáljon.) A száz rajz egyszerű halmozás. A százas szám lényege, hogy sok.

A Penrose-fedés alapján létrehozott struktúrák nem a végtelenül variábilis világ szimbólumai. Egyáltalán nem szimbólumok, hanem maguk a végtelenül variábilis struktúrák. Egy lap ugyanúgy, mint száz, csak száz lap jobban, mint egy. A Penrose-fedés (sok figyelemre méltó tulajdonsága mellett) olyan struktúra, ami sehol a természetben (sem az élővilágban, sem a kristályok között, sem a kvantumfizikában) nem fordul elő. Ennyit a természetről.

Sokan tekintik úgy a matematikát, mint eszközt a természet átalakításához. Mintha a matematika a természet absztrakt leírása volna, egy nyelv. Az ezen a nyelven megfogalmazható kérdésekre kapott válaszokat azután használni lehet a természetben, mint hidat, vagy atomreaktort. A matematika több ennél. Roger Penrose szerint a matematika nem emberi állításokból konstruált rendszer. Azt állítja, hogy a komplex számok akkor is léteznének, ha a matematikusok nem fedezték volna fel őket.